a logodi utca költészete

A logodi utca költészete

Szerkesztette: Mohai V. Lajos, Szigeti Gábor, Bodrogi Csongor

Irodalmi antológia

A Hajnali részegség költői varázsa és a Budai Vár alatt húzódó utca szelleme nemcsak a Kosztolányi-rajongókat, hanem sok pályatársat is megragadott irodalmunkban. A kötetben összegyűjtött versek, elbeszélések és esszék a Logodi utca és szorosan vett környezete (elsősorban írói, irodalmi környezete) szelleméről szólnak. Költők, írók, irodalomtörténészek munkái, többnyire személyes, vallomásos vagy rejtetten vallomásos életanyagot, kötődést megmutató formában, tollrajzokban, esszékben.

Sok bizonytalanság övezi a címadó utcát. A házakon elhelyezett utcanévtáblákon hol Lógody-nak hol pedig Logody-nak írták, egyetlen bizonyosság, hogy a Logodi utcát – a maga rövid o-jával – a magyar költészetben Kosztolányi Dezső tette halhatatlanná, Hajnali részegség című, 1933-ban írt versével. Bár Kosztolányiék háza a Tábor utca 12. szám alatt állt, Kosztolányi az „ahol lakom” fordulattal lakhelyévé emelte a Logodi utcát, mely azóta nemcsak tőle, hanem a magyar irodalomtól is elválaszthatatlan: a Krisztina­várostól, Márai Sándortól, Babits Mihálytól, Ottlik Gézától, Tandori Dezsőtől, és éppígy elválaszthatatlan a magyar olvasók­tól is. Kosztolányi, illetve írótársai és -utódai révén a magyar irodalom egyik főutcájává vált. Ki tudja hányan sétáltak el kamasz- vagy akár felnőttkorukban a genius loci hívására – az emlékezőhelyekre jellemző megelevenítő gesztus jegyében – a Logodi utcába és környékére, hogy megértsék, vagy legalább közelébe férkőzzenek fizikailag is annak a titoknak, amely azon a bizonyos éjszakán a feketéktől és cigarettáktól fölajzott szívű költőt is magával ragadta.

Jelen antológiában olyan művek szerepelnek, amelyekben nemcsak fölsejlik, akár egyszeri említéssel a Logodi utca neve, hanem olyanok is, amelyek számára ihletforrásul szolgált Kosztolányi költészete.

A kötet szerzői:

Ayhan Gökhan, Babits Mihály, Bánki Éva, Bíró-Balogh Tamás, Birtalan Ferenc, Bodrogi Csongor, Bóka László, Bödecs László, Enesey Diána, Esterházy Péter, Fráter Zoltán, Fried István, Gervai András, Jékely Zoltán, Károlyi Csaba, Kosztolányi Dezső, Kosztolányi Dezsőné, Kovács András Ferenc, Kovács Krisztina, Kőrizs Imre, Kukorelly Endre, Márai Sándor, Marczinka Csaba, Márton László, Mohai V. Lajos, Németh G. Béla, Péntek Imre, Petri György, Radnai István, Rojkó Annamária, Rolla Margit, Rőhrig Eszter, Röhrig Géza, Sajó László, Saly Noémi, Spiró György, Száraz Miklós György, Szauer Ágoston, Szauer Dániel, Széchenyi Ágnes, Szegedy-Maszák Mihály, Szöllősi Mátyás, Takács László, Tandori Dezső, Tőzsér Árpád, Turczi István, Várkonyi Nándor, Vas István, Vörös István

Ha a Logodi utca mesélni tudna…

 A Krisztinavárosi Olvasókörből indult különleges tervről a kötet kezdeményezőivel beszélgettünk.

2024. 01. 04.

Hidegség

Kosztolányi Dezső már gyermekként kedvencem volt, már csak azért is, hiszen a Logodi utcába vittek haza szüleim 1984 nyarán – 26 éven át volt otthonom nekem is Buda egyik legszebb, legizgalmasabb utcája.

Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című verséről

A Hajnali részegség a Számadás-kötet darabjaként szembenéz az öregedéssel, sőt a végességgel is.

Ilyenkor innen a Logodi utca

Kétszer írtam életemben a Logodi utcáról. Először még 2010-ben, amikor először sétáltam el Kosztolányi egykori házához. Másodszor pedig 2024-ben, azaz jó tizennégy évvel később.

Saly Noémi a Tilos rádión

2026. 05. 29.

PARAMÉTEREK:

Könyvpont Kiadó, 2026

ISBN 978-615-5436-89-5

290 oldal

145×226 

keménytáblás, cérnafűzött

ill. kartonált, ragasztott, füles

irodalom, vers, tanulmány, esszé