Fabiny Tibor
Eretnekek vagy mártírok?
Hitvita és hermeneutika a korai angol reformáció idején (1525–1535)
Az Eretnekek vagy mártírok a korai angol reformáció két kiemelkedő személyiségének, William Tyndale és John Frith munkásságát mutatja be, elsősorban a nagy humanista, Morus Tamással folytatott hitvitáikon keresztül. Tyndale a bibliafordításával ugyanúgy nyelvteremtő zseni volt, mint Luther vagy Károli. Bibliafordításának mintegy nyolcvan százalékát átvette az 1611-ben megjelent Jakab-kori Biblia (King James Bible), amelyet egészen a huszadik század elejéig használtak.
A könyv olyan fontos elméleti és gyakorlati kérdéseket világít meg, mint például a szavak jelentésének és fordításának problémája. Új megvilágításba kerülnek olyan fogalmak, mint a literális vagy a figuratív értelem, igaz tanítás, eretnekség, mártírium, disputa. Bár a szerző több száz éves szövegeket elemez, rámutat, hogy a reformátoroknak például a „szöveg folyamatára” (“the process of the text”) vonatkozó eredeti meglátása a mai hermeneutika számára is meglepően aktuális. A hagyományőrző és tekintélytisztelő Morus Tamás és a szenvedélyes reformátorok konfliktusának bemutatásában a szerző mindkét fél megértésére törekszik.
A sokszor éles teológiai pengeváltás ma is izgalmas, ám még inkább elgondolkodtató, hogy ötszáz évvel ezelőtt még mennyire tudtak ragaszkodni a lelkiismeretükhöz és meggyőződésükhöz. Három éven belül mindhárman életüket áldozták fel a hitükért; Morus katolikusként, Tyndale és Frith pedig a reformáció oldalán.
A könyv második része válogatás a három tudós-mártír írásaiból, szöveggyűjtemény, amely magyar nyelven itt olvasható először. Az Eretnekek vagy mártírok egyszerre készült tudományos igénnyel és a szélesebb olvasóközönség számára. Haszonnal forgathatják irodalmárok, eszmetörténészek, anglisták, teológusok, a bibliaértelmezés vagy a fordítástudomány képviselői, a kora újkor szakértői, valamint a gondolkodást mindig is pezsdítő régi disputák kedvelői.…
Fabiny Tibor (1955–) irodalomtörténész, a Károli Gáspár Református Egyetem Anglisztika Intézetének professzora, a Hermeneutikai Kutatóközpont vezetője. Több mint négy évtizede tanít és kutat idehaza és külföldön. Szakterülete a 16. századi angol irodalomtörténet, Shakespeare életműve, reneszánsz ikonográfia, a korai angol reformáció, a Biblia értelmezése és hatástörténete. 1994 óta a Hermeneutikai Füzetek sorozatszerkesztője.
Legutóbbi könyve Isten maszkjai. Luther olvasása közben címen jelent meg (Budapest, L’Harmattan, 2021).
2022
L’Harmattan–Könyvpont
ISBN 978-615-5436-40-6
404 oldal
kartonált
történelem, irodalomörténet, vallás
„A könyv főszereplői William Tyndale (1492?–1536) és John Frith (1503–1533), az eretnekként megégetett angol protestáns mártírok, valamint a velük éles polémiát folytató híres humanista, a „másik oldalon” a mártíriumot szintén vállaló Morus Tamás (1478–1535). Amíg Morust a katolikus egyház 1935-ben szentté avatta, és az Utópia szerzőjeként idehaza is jól ismerik, addig vitapartnerei életét és munkásságát többnyire még homály fedi. A jelen kötet is csak részben tudja pótolni ezt a hiányt. Az elmúlt években megélénkültek a „hosszú reformáció” terminológiáját bevezető kutatások, nemcsak nemzetközi, hanem hazai kontextusban is. Az új szemlélet értelmében a „reformáció” nemcsak a 16. század első évtizedére, hanem az 1500–1800 közötti három évszázadra is kiterjeszthető. A „hosszú angol reformációnak”, ha nem is a legkorábbi, de mindenképpen korai korszaka az 1525 és 1535 közötti évtized, amely keretezi a filológiai, teológiai és hermeneutikai vizsgálódásaimat.
William Tyndale Luther számos írását fordította angolra; a Biblia egyes könyveihez írt előszói is gyakran megegyeznek Luther mondataival vagy bekezdéseivel. Tyndale a fiatal munkatársával, John Frith-szel az angol reformáció első nemzedékéhez tartozott; ők száműzetésben kényszerültek az angol egyház megújulásáért munkálkodni. Mögöttük nem voltak patrónus fejedelmek, így a középkori katolikus egyház eretnekeiként, az utókor ítélete szerint viszont mártírként haltak meg a máglyán. Tyndale a bibliafordításával a korai modern angol nyelv megteremtője lett; mivel fordításának mintegy nyolcvan százalékát átvette az angol kultúrát egészen a huszadik század elejéig meghatározó King James Bible (1611), hatása talán Shakespeare-éhez hasonlítható. Tyndale és Frith munkái kincsesbányát jelentenek az írásmagyarázat, a bibliai hermeneutika iránt érdeklődők számára.”