Értéket megőrizni nem, csakis teremteni lehet
A Szegedy-Maszák Mihály
emlékkonferencia írásai
Szerkesztette: Bezeczky Gábor – Bucsics Katalin
„»Az a’ mi valaha nemzetiségünk talpköve ’s ereje volt, időjártával elbomlott, […] ’s a’ mi elmult, ne akarjuk azt megint életbe visszaidézni, mert lehetetlen – ugy mint elfolyt óráink se térnek soha vissza többé.« A Hitel szavai emlékeztethetnek arra, hogy az átértelmezés szükséges volta egyáltalán nincs ellentmondásban a múlttal, ellenkezőleg: szervesen következik az örökségből, melyet csakis akkor értünk meg, ha másként értjük, mint elődeink.”
(Szegedy-Maszák Mihály: A Nemzeti Hagyományok időszerűsége, 1999)
„A nemzet mint érték című tanulmányának utolsó mondatában a hagyomány fenntartásának esélyeit latolgatva Szegedy-Maszák arra a következtetésre jutott, hogy értéket »megőrizni nem, csakis teremteni lehet«. Valamivel kiélezettebben, aforisztikusabban fogalmazva teljes joggal mondhatta volna azt is, hogy hagyományt megőrizni nem, csakis teremteni lehet. A tanulmányban ugyanis egyebek mellett arról olvashatunk, hogy: »Kulturális hagyományunk, értékrendszerünk fönnmaradását csakis az állandó változás biztosíthatja. […] A szokásrendszer csak akkor életképes, ha belülről meg tud újulni. […] Az értékőrzés szókapcsolat rendkívül félrevezető, hiszen még a múlt emléke is kizárólag újraértelmezéssel tartható életben.« Ez aligha a hagyomány bevett, hagyományos értelmezése. A hagyomány őrzése ezek szerint nem más, mint folyamatos újrateremtése, melyben jókora, nélkülözhetetlen szerep jut a vakmerő újításnak is. Ez az elgondolás magyarázza azt is, miért játszik a művek örökös átértelmezése kiemelkedően fontos szerepet Szegedy-Maszák felfogásában.”
(Bezeczky Gábor)
A 2023-ban rendezett emlékkonferencia kötete Szegedy-Maszák Mihállyal, az egykori pályatárssal, kollégával, baráttal, tanárral újrateremtett párbeszéd folytatása. A – különböző generációkhoz, tudományágak művelőihez tartozó – szerzők mind saját távlatukból kapcsolódnak korai megfogalmazásához, amely azonban egész életművét meghatározta: értéket megőrizni nem, csakis teremteni lehet. Személyes visszaemlékezések, amelyek ilyen módon kettős szellemi portrét nyújtanak (Thomka Beáta, Simoncsics Péter), zene és irodalom szoros kapcsolatának elemző bemutatása (Komlós Katalin), pszichológia és irodalom(tudomány) elbeszéléshez való viszonyának párhuzamos történeti szemléltetése és tanulságai (Pléh Csaba), Szegedy-Maszák Mihály címbe emelt megállapításához vezető nemzetviták történeti föltárása (Romsics Ignác) vagy a szellemi javak értékére való (gazdaság)történeti rápillantás (Hites Sándor) éppúgy része e kötetnek, ahogy a zsidó kánonok szükségességének és megvalósulásainak történeti ívű, kritikus áttekintése (Peremiczky Szilvia), a gender téma nem leegyszerűsítendő és elnémítandó narratíváira való rámutatás (Zsadányi Edit) s végül Kosztolányi életművének, illetve fordításműveinek a forrás-, valamint célkultúra történeti viszonyából kiinduló esettanulmánya (Józan Ildikó).
A kötet szerzői:
Hites Sándor, Józan Ildikó, Komlós Katalin, Peremiczky Szilvia, Pléh Csaba, Romsics Ignác, Simoncsics Péter, Thomka Beáta, Zsadányi Edit
