Arday Lajos
JUGOSZLÁVIA ÉS UTÓDÁLLAMAI;
A DÉLVIDÉKI MAGYARSÁG
Tanulmányok, helyzetjelentések, helyzetértékelések, javaslatok
1918–1981–1989–1995–2001
Arday Lajos könyvében a volt Jugoszlávia területén élő magyarság huszadik századi, elsősorban századvégi története úgy bontakozik ki, mintha az olvasó élő helyszíni közvetítést követne nyomon az akkori diplomácia szemszögéből. A közelmúlt története a kötet több műfajú írásainak köszönhetően mozaikszerűen áll össze. Az összképhez segítséget nyújt egy kihajtható térkép, mely a szétszabdalt régió ügyeinek könnyebb megértéséhez folyamatosan rendelkezésre és praktikusan kézre áll (Sebők László munkája).
„A könyv öt részből áll; a szövegek tematikus bontásban, időrendi sorrendben követik egymást.
1. Történeti tanulmányok:
– a Vajdaság a honfoglalástól 1991-ig;
– a jugoszláv nemzetiségi politika;
– a magyarok helyzete a királyi és a tito-i Jugoszláviában.
Ezek az írások a Magyar Külügyi Intézetben, (1981–1987) a Magyarságkutató, majd a Közép-Európa Intézetben (1987–1995) írt és később publikált hosszabb tanulmányaim (Magyarok a Délvidéken, Jugoszláviában, BIP, Bp. 2002) rövid összefoglalásai.
Egy 1983-as megállapításom:
„…Egy adott történelmi pillanatban Jugoszlávia robbanásszerűen széthullhat.”
2. Az MDF külügyi és kisebbségi-biztonságpolitikai munkacsoportjainak, a Honvédelmi Miniszternek (1989–1994) készült helyzetjelentések-értékelések, előrejelzések és javaslatok a felbomló Jugoszláviáról és utódállamairól.
„Fel kell készülnünk déli határaink mentén egy véres polgárháború kirobbanására … néhány tíz, esetleg százezer magyar, horvát és szlovén nemzetiségű menekült befogadására és ellátására.” (1990. december 16.)
„Egyre kevésbé számolhatunk egy egységes Jugoszláviával … és egyre inkább a határaink mentén kibontakozó polgárháborúval.” (1991. március)
Jelentések a jugoszláv/szerb első titkárral folytatott beszélgetéseimről. (1991. július 9, 29, augusztus 21.)
3. A Határon Túli Magyarok Hivatalának osztályvezetőjeként (1998–2000) írt helyzetjelentések, helyzetértékelések, feljegyzések, emlékeztetők, tájékoztatók, tárgyalási anyagok, középpontban Szerbiával és a Vajdasággal, a magyarok helyzetével, szervezeteikkel, pártjaikkal, kapcsolatrendszerünkkel. Több összeállítás is szerepel a magyar és a szerb pártok vajdasági autonómia-tervezeteiről (angol nyelvű összefoglalással), valamint a koszovói rendezésről. Fontosak a NATO (légi-) hadjárat heteiben, 1999 tavaszán-nyarán összeállított helyzetjelentések (mozgósítás, magyarok megfenyegetése, bántalmazása), melyeket megkapott a magyar kormány mellett a brüsszeli NATO központ.
4. Szélesebb körű áttekintést adnak a köteten belül az „Euro-atlanti Integrációnk és a kisebbségek” (1997) és a „Jugoszlávia felbomlása: biztonságpolitikai és határ-kérdések a Balkánon” (2001) című hosszabb összefoglaló írások.
5. Önálló részként tekinthető útijelentések–beszámolók szerepelnek még a könyvben a délszláv helyzettel foglalkozó konferenciákról (1984, 1993, 1994), valamint helyet kapnak a kötetben opponensi bírálatok.”
Dr. Arday Lajos
ARDAY LAJOS történész, politológus (Nyíregyháza, 1935) a Debreceni Református Kollégium után a debreceni KLTE hallgatója. Itt végzett magyar–történelem (1959) és angol (1961), majd az ELTE-n orosz (1964) szakon. Egyetemi doktor (1966), a történelemtudományok kandidátusa (1975), az MTA doktora (2005). Kutatási-oktatási, publikációs területe: Nagy-Britannia, magyar–angol kapcsolatok a 20. században, Jugoszlávia, kisebbségek, identitás, biztonságpolitika Kelet-Közép Európában. Tizenhét önálló könyv, négy egyetemi tankönyv és jegyzet szerzője.
2024
Könyvpont
ISBN 978-615-5436-60-4
336 oldal
kartonált
történelem, politika, esszé
Kapcsolódó anyagok:
„VEGYES FELVÁGOTT”
Bizonyára kicsit furcsán hangzik, ha egy recenziónak ilyen címet ad a könyvet ismertető és talán akad, aki úgy vélve ebből a két szóból, hogy valami gyengécske, felesleges írásokat tartalmazó kötetről akar „sommás véleményt alkotni a bíráló”. Meg kell nyugtatnom mindenkit, nem erről van szó.
Arday Lajos nemrég napvilágot látott könyve – Jugoszlávia és utódállamai; A délvidéki magyarság – ugyanis alcímével – Tanulmányok, helyzetjelentések, helyzetértékelések, javaslatok 1918-1981-1991-1995-2001 – megmagyarázza a „vegyes felvágott” kifejezés tartalmát.
A szerző a magyar kisebbségek történetének kitűnő ismerője. Tudományos pályafutása és részben politikai pályafutása során alapos ismereteket szerzett a nevében nem egy esetben módosuló délszláv állam történetéről, politikai rendszeréről, a kisebbségekkel kapcsolatos politikájáról és mindazon belső feszültségekről, amelyek a titói, majd a Tito utáni Jugoszláviát feszítették.
Arday Lajos ezen délszláv államnak a történetébe enged bepillantást írásaival. Az írások, amint jeleztem, vegyesek. Tanulmányok, feljegyzések, bizalmas tájékoztatók. Utóbbiak egykoron a mindenkori magyar politikai vezetés különböző szintjein mozgók számára készültek, de ma már történelmi források. Arday Lajost pedig a források mindig is érdekelték. […]
Arday Lajos — számomra legalábbis úgy tűnik – kisöpörte az íróasztala jelképes fiókját és minden abban található, a jövő kutatói számára segítséget adható írást közreadott. Azt mondta nekem a közelmúltban, hogy ezzel a kötettel befejezte a „söprést” – ezt a kifejezést én használom most, ő nem mondta –, mivel már mindent közreadott.
A kérdés mindössze az, hogy valóban így van-e?
Szakály Sándor