Marafkó László
Maródia
Észforgatókönyv
„Rendszerek jönnek, rendszerek mennek – a dolgunk marad” – vallja a szerző. Az élet pedig naponta firtat bennünket. Van, aki egy gesztussal elintézi, más hosszan rágódik a megfelelő válaszon. A történelem vagy a nagybetűs Lét még nehezebb kérdéseket tesz fel, ám kevesen gyürkőznek neki a filozófiának.
Szerzőnk tömör, frappáns töredékekben próbálja megnevezni a lényeget (miként korábbi, hasonló könyvecskéiben is: Futamok életre-halálra, Észsömör). Szálló ige, ismert gondolat egy csavarintással akár új felismerésre is késztethet. Mert „A bőrönd dupla, az igazság
akár tripla fenekű.” „Bölcselmeinek”, szójátékainak jó része eredetileg lapokban, irodalmi folyóiratokban jelent meg.
A Par(a)nasszus fejezet sajátos, fricskázó irodalomtörténet.
Marafkó László (1944)
1969–1972 között a Dunántúli Napló munkatársa. 1972 nyarán, a Központi Sajtószolgálat különtudósítója a háború sújtotta Észak-Vietnamban. 1972–1975 az újonnan alapított Universitas című pécsi összegyetemi hetilap felelős szerkesztője. Főállásai mellett 1968–1975 között a Jelenkor szerkesztőbizottsági tagja. 1975–77 a Magyar Ifjúság munkatársa, 1977–1981 a Világ Ifjúsága olvasószerkesztője. 1978 végén riportúton jár az egyesült Vietnamban, a Kínával kirobbant konfliktus idején az ország északi és a déli, Kambodzsával határos hadműveleti területein. 1981–2000 között a Magyar Nemzetnél kezdetben a kulturális rovat vezetőhelyettese, majd olvasószerkesztő, 1990-ben főszerkesztő-helyettes, azután ügyvezető szerkesztő, végül szerkesztő. 2001–2005 között nyugdíjba vonulásáig olvasószerkesztő a Heti Válasznál. Főállása mellett, majd néhány évig nyugdíjasként is lapszerkesztést oktatott a Budapesti Kommunikációs Főiskolán.
Első versei és írásai 1961-ben jelentek meg egy megyei lapban. Később szinte valamennyi irodalmi folyóiratban, jelentősebb lapban publikált, több antológiában szerepelt, országos irodalmi pályázatokon nyert díjakat.
