Szinopszis

A LOGODI UTCA KÖLTÉSZETE
(Antológia és kislexikon)

A Logodi utcát Hajnali részegség (1933) című versével Kosztolányi Dezső tette halhatatlanná a magyar költészetben. A Logodi utca elválaszthatatlan a nagy klasszikus személyétől és életművétől (közismert tény, hogy Kosztolányi itt lakott.)
   De a Logodi utca nemcsak Kosztolányitól elválaszthatatlan, hanem elválaszthatalan a magyar irodalomtól is.
A Hajnali részegség varázslatos világa és a Vár alatt húzódó utca szelleme sokakat megragadott irodalmunkban, akik becses alkotásokkal adtak hangot saját Logodi-élményüknek. Azok a versek, elbeszélések és esszék, melyek összegyűjtésére ez a kötet vállalkozik, a Logodi utca (és szorosan vett környezete, valamint írói, irodalmi környezete) szelleméről szólnak, többnyire személyes, vallomásos, vagy rejtetten vallomásos életanyagot, kötődést megmutató formában, tollrajzokban, esszékben. Költők, írók, irodalomtörténészek munkái.
   Antológiánk (melyhez kislexikon társulna az utca sok nevezetes lakójáról és az utcában található épületekről) az első próbálkozás a Logodi utca költészetének irodalmunkban létrejött és betöltött szerepének bemutatására.
   Célkitűzésünk az, hogy fontos, jellemző és irodalomtörténetileg is értékes írásokat adjunk közre, tehát a mennyiséget felülírja a minőség. Szempontunk továbbá az, hogy egy szerzőtől egy mű szerepeljen. Ebben  egyedüli kivétel talán  Kosztolányi Dezső lesz, nemcsak a Hajnali részegség újraközlésével, hanem a vershez és Kosztolányi életéhez fűződő emlékezőprózák összegyűjtésével. Megmaradunk a Logodi utcánál, hiszen a költő prózájában és újságcikkeiben számtalan írás tárgya Budapest – ezeket alapos munkával összegyűjtötték kutatók.
Az antológiában olyan művek szerepelnek majd, amelyekben nemcsak fölsejlik, akár egyszeri említéssel a Logodi utca neve, hanem olyanok is, amelyekben alkotói számára ihletforrásként szerepel.
   A kislexikon szócikkeiben rövid portrék találhatók a Logodi utca neves személyiségeiről, akik megfordultak illetve hosszabb-rövidebb ideig itt éltek/élnek, dolgoztak.
   A szerkesztés munkáját Kosztolányi életművének kutatói, Bodrogi Csongor kritikus, Fűzfa Balázs irodalomtörténész, Mohai V. Lajos író, irodalomtörténész és Szigeti Gábor népművelő jegyzi.
   A munka kiadására a Könyvpont Kiadó vállalkozik.

Budapest, 2024. január