Könyvpont Kiadó – Könyvpont Kiadó és Nyomda

A kézirattól a könyvespolcig

„A könyv nem kényszerű tömegszállása szavaknak, mondatoknak vagy egyéb művészi alkotásoknak. Csak úgy van rosszul megcsinált könyv, mint ahogyan van rosszul megcsinált vers – vagy fordítva. Egy jó könyv létrehozása, a papír tudatos kihasználása, a szöveg tartalmát reprezentáló tipográfiai elrendezés, a fűzés vagy kötés, a belső tartalomnak és a külső alaknak karakterisztikus megformálása – komoly teremtő feladat.”

Kassák Lajos

Újdonságok

Arday Lajos

JUGOSZLÁVIA ÉS UTÓDÁLLAMAI

A DÉLVIDÉKI MAGYARSÁG

Arday Lajos könyvében a volt Jugoszlávia területén élő magyarság huszadik századi, elsősorban századvégi története úgy bontakozik ki, mintha az olvasó helyszíni közvetítésben követné az eseményeket az akkori diplomácia szemszögéből. A közelmúlt története a kötet több műfajú írásainak köszönhetően mozaikszerűen áll össze. Az összképhez segítséget nyújt a könyvben található kihajtható térkép, mely a szétszabdalt régióban történtek egyszerűbb nyomon követéséhez folyamatosan rendelkezésre áll.

Tömpe Zoltán
A MÚLT ELRABLÁSA

Egy 600 éves nemesi család Nagykárolyban

Egy szatmári nemesi család, a Tömpe-család életén keresztül követhetjük Magyarország, ezen belül Szatmár-vármegye és Nagykároly sorsát a 14-21. század között. Megismerhetjük egy kisnemesi család életét, társadalmi kapcsolatait, lakóhelyét, öltözködését, étkezését, házasságait, gyermekeit, betegségeit, halálát. Ez a könyv a populációgenetika eszközeivel a család származását, ősi gyökereit is kutatja.
A járványok és háborúk miatt sok veszteség érte a családot, de mindig újra talpra állt. A 20. század azonban végzetes rombolást hozott. A család katonakorú férfi tagjainak négyötöde „háborús veszteség” az első világháborúban. 1920-tól a család évszázados lakóhelyén idegen országban találta magát. A végső csapást a családra a második világháború után a kommunista nacionalizmus, a Ceaușescu diktatúra adta. A Tömpe család 600 évig tekintélyes nemesi család volt Nagykárolyban, ma már nem él Tömpe férfi a városban és környékén.

Fetykó Judit
HÁRSFANYEREG

– Ifjúsági regény –

Az István király korában játszódó történet egy kulturális időutazás. Betekintést ad az akkori magyarság mindennapjaiba, szokásaiba, hiedelmeibe, kedvelt szórakozásaiba, mesterségek fogásaiba, a vallási élet éppen zajló átalakulásába. A tradíciók nyugati hatásokkal ütközése, az ősi vallás és a hivatalos kereszténység párhuzamos működése mentén zajló élet problémái a fiatal szereplők vonzódási-baráti-szerelmi ügyeiben is tükröződnek. Egy esélytelennek tűnő kapcsolat megoldása felé haladva a korszak életének számos apró részlete feltárul, miközben nemcsak az ünnep-, hanem a hétköznapok világának hangulatát is folyamatosan átjárja egy mindenütt sugárzó, varázslatos erő.

Előkészületben

Kovács Dezső
A TENGER, A CSILLAGOK

Esszéiben, naplójegyzeteiben színházi estékről, zenei impresszióiról ír a szerző. A kéttucatnyi írásban Kolozsvárról, Csíkszeredáról, határon inneni és túli produkciókról, inspiráló koncertekről tudósít. És balatoni káprázatokról, melyek éppúgy világképének részei, mint a művészeti folyamatokról, jelenségekről való gondolkodás.

…
…

„A kert még teljes pompájában ragyog, a strand virágai is harsányak, színesek; lassan múlik, ami múlik. Mondják, minden elmúlásban van egy csipetnyi téboly. Sziget a szárazföldön, fénycsobogás, béke.

Berobban két bombázó, az egyik kockás egyrészesben, a másik fehér miniben, G. I. öltöztette őket, ügyelve színdinamikára, korstílre, és még ők is, mármint a két energiabomba rátesznek valamicskét, feljebb lépegetnek a zenei skálán, végül ütemesen tincitanciznak a három sztárpasival; az ember szíve megtelik melegséggel, erre vágyott mindig, egy kis melegségre.
Szentivánéj, adrenalincsillámlások. Öreg barbárok nézik az ifjú barbárokat a hűvös gyulai éjszakában.”

…

„Abban, amit leír, nincs semmi személyes hivalkodás. Azt mutatja meg, amit a színházi estéi a szeme elé tártak. Amit a mi szemünk vele lát. Amiről nem lehet hallgatni, de amiről olvasni kell. Amit továbbgördíthet az ember magában.”
Részlet Mohai V. Lajos kritikájából
…

Bedecs László
A SZONETTIG ÉS TOVÁBB

Bertók László költészete

Bertók László életműve 2020-ban, a szerző halálával lezárult, de ez a sajnálatos esemény egyben felszólítás is volt e költészet átfogó értékelésére. Bedecs László kismonográfiája a műfaj klasszikus szabályait követve, kötetről kötetre haladva, időrendben járja végig a nagyszabású, többször megújult életmű egyes állomásit, és miközben elidőz egy-egy versnél vagy akár verssornál, mindig igyekszik az általánosan érvényes, Bertók jelentőségét és újszerűségét alátámasztó érveket megfogalmazni. A könyv végkövetkeztetése az, hogy Bertók László az elmúlt évtizedek magyar költészetének nem csupán kiemelkedő alkotója, de alakítója is: olyan költő, aki nemcsak folytatója volt a legértékesebb magyar költői hagyományoknak, de inspirálója is tudott lenni az elsősorban a nyolcvanas és kilencvenes években indult újabb költői nemzedékeknek.

KÖNYVPONT KIADÓ

A Könyvpont Kiadónál 2002 és 2023 között több mint 150 kiadvány jelent meg, melynek kétharmada L’Harmattan–Könyvpont közös kiadás volt.

A Könyvpont kiadói szolgáltatását igénybe vehetik saját kiadványukat önállóan megjelentetni kívánó szerzők, intézmények is.

A Könyvpont nem tematikus kiadó, de az itt megjelenni kívánó szerzők kéziratának sorsáról szerkesztőség dönt. Amennyiben a mű nem kerül a Könyvpont címei közé, segítséget adunk az említett szerzői/intézményi kiadáshoz.

KÖNYVPONT NYOMDA

A Könyvpont Nyomda kis példányszámú könyvek, folyóiratok gyártására berendezett digitális műhely.

Elsősorban kartonált, ragasztott könyvek, irkatűzött kiadványok készülnek itt, de egyéb nyomatok is, amire a géppark éppen alkalmas. Táblás könyveket is vállalunk, alacsony példányszámban, kézi kötéssel.

Könyvpont Nyomda Kft.

1053 Budapest, Kossuth Lajos u. 14-16.

Adószám: 12807983-2-41

Bankszámlaszám: 10404089-50526956-74521003

Cégjegyzékszám: 01 09 704422