A kézirattól a könyvespolcig
„A könyv nem kényszerű tömegszállása szavaknak, mondatoknak vagy egyéb művészi alkotásoknak. Csak úgy van rosszul megcsinált könyv, mint ahogyan van rosszul megcsinált vers – vagy fordítva. Egy jó könyv létrehozása, a papír tudatos kihasználása, a szöveg tartalmát reprezentáló tipográfiai elrendezés, a fűzés vagy kötés, a belső tartalomnak és a külső alaknak karakterisztikus megformálása – komoly teremtő feladat.”
Kassák Lajos
Könyvheti Újdonságok
Több információ a borítókra kattintva
Fetykó Judit
AUSZTRÁLIA MESSZE VAN
Péter, a főszereplő autóimmun (ízületeket, izmokat érintő) betegséggel élő ásványgyűjtő, író, korábban matematikatanár. Állapotának javulása érdekében költöznek ki családjával az agglomerációba.
Véletlen találkozás során ismerkedik meg egy baráti körrel, melynek egyik tagja, Lajos, kiköltözik a fővárosból. Lajos nyughatatlan életet él, több felsőfokú diplomájával folyton új munkaterületet, újabb képzéseket keres, ráadásul barátnői is elhagyják. Sokat rágódik élete alakulásán, ha új ismerőst talál, arra rázúdítja sirámait. A két férfi gyakorta együtt pálinkázik, közben ábrándoznak ásványgyűjtésről, írásról, ausztráliai utazásról.
Péter korábbi szalmaláng-fellobbanásai után találkozik felesége, Olga egyik munkatársával, aki mély érzelmeket ébreszt benne. Amikor érzelmei kezdik veszélyeztetni házasságát, eltűnődik a férfi és a nő közti barátságról. Lajos és Péter közt írásaik és a körülöttük lévő nők miatt burkolt rivalizálás alakul ki. Péter életének megszokott rendje felborul, feleségének pedig kezd elege lenni az egész élethelyzetből, azon tanakodik, vajon meddig élhető még házasságuk, hol van a határa az annak idején megfogadott jóban rosszban együtt maradásnak.
Péter szembesül azzal, hogy magára maradhat, rendkívüli félelem fogja el, hogy már a szeme is érintett a betegségtől, és az asszony elhagyhatja. Olga nem áll el szándékától, de még férjével marad, felsejlik benne, hogy Péter akár járásképtelen is lehet hamarosan… A férfi kétségbeesetten kapaszkodik az asszonyba, aki kitámogatja Lajos házából, hogy orvoshoz vigye.
Kovács Krisztina
A TÉR ZSÁNEREI
Irodalom – Fotó – Képregény
A válogatás a szerző közelmúltban született, térelméleti alapozású tanulmányai, esszéi és kritikái gyűjteménye. Nem kíván monográfiának „álcázott tanulmánykötet” maszkjában fellépni, mégis érvényesül benne egy olyan szerkesztési elv, amely a helyek, a lokalitás, a térképzés gazdag gondolkodástörténeti, irodalomelméleti hagyományai alapján gondolja el a témához illeszkedő esztétikai kérdéseket. Éppen ezért lett a cím A tér zsánerei, amely kacérkodik a monografikus invenciókkal is. A szerző elsőként a fényképezés mint archiválás mechanizmusával, a fotó mint identitásképző és emlékezeti hely kérdéseivel foglalkozik. Elsődleges érdeklődéséhez illően a fotó- és a képzőművészet irodalommal szimbiózisban létező axiómáit a modern városszerkezet és a mentalitás locusai irányából közelíti meg. Emellett lakóhelye, Szeged pusztulásból születő urbanisztikájának mítoszait is körüljárja.
A könyv második egysége a köztes-európai irodalom egyik legizgalmasabb kortárs alkotója, Olga Tokarczuk prózája felől közelíti meg a posztmonarchikus Közép-Kelet-Európa „varázsos” helyeinek működését.
A kötet harmadik része a naplóforma működésmechanizmusait a magyar irodalmi modernség populáris regiszterének legsokoldalúbb figurája, Rejtő Jenő, majd a vajdasági magyar irodalom egyik legtermékenyebb, helyeinek mágiájával szenvedélyesen foglalkozó, elkötelezett scriptora, Végel László, és a közelmúltban elhunyt, Végeléhez hasonlóan nagy műfaji gazdagságot felmutató életművet maga után hagyó aktor, az erdélyi, bánsági gyökerű Vári Attila kötetein keresztül mutatja be. Az írások első megjelenésükhöz képest változtak, az irodalmi élet és a recepció azóta bekövetkezett eseményeire való utalásokkal is kiegészültek.
Sümegi György
Szalay Lajos: Rajz és irodalom
Szalay Lajos (1909–1994) festő- és rajzolóművész több ezres nagyságrendű életműve tusrajzaiból az irodalmi művekhez készült – számos, könyvekben is megjelent – alkotásaiból rendezett tárlatot születésének 115. évfordulóján a Miskolci Galéria. Az intézmény Petró-házában 1992-től állandó kiállítása van, ám művei nemcsak ott tanulmányozhatók, hanem Shakespeare, Csehov, Turgenyev, Lev Tolsztoj, Franz Kafka, John Steinbeck, József Attila, Babits Mihály, Faludy György, Kodolányi János, Illyés Gyula, Keresztury Dezső, Somlyó György köteteiben, az Ómagyar Mária-siralom mellett s ezeken kívül a Budapest-től Buenos Airesig és Békéscsabáig megjelent tizenkét önálló rajzkönyvében. Ezek sorából kiemelkedő jelentőségű – rajzolói életművének csúcsteljesítménye – a 124 kompozíciót bemutató Genezis (New York, 1966). Sajátosan egyéni rajzművészetével már 1941-től erősen hatott a kortárs magyar grafikára s – argentínai periódusában, tanárként, közvetlenül – az ottani rajzművészetre. Az 1956-os forradalomhoz készített talán legismertebb, legtöbbet reprodukált rajzsorozata négy könyvben jelent meg Buenos Airesben. Ezek egyikét, az 1958-ban kiadott A magyar szabadságharc költészete Szalay Lajos rajzaival című vers-rajz antológiát, most a nagyhatású rajzoló és az 1956-os forradalom tiszteletére átadjuk az olvasóknak.
Több információ a borítókra kattintva
Marafkó László
MARÓDIA
Észforgatókönyv
„Rendszerek jönnek, rendszerek mennek – a dolgunk marad” – vallja a szerző. Az élet pedig naponta firtat bennünket. Van, aki egy gesztussal elintézi, más hosszan rágódik a megfelelő válaszon. A történelem vagy a nagybetűs Lét még nehezebb kérdéseket tesz fel, ám kevesen gyürkőznek neki a filozófiának.
Szerzőnk tömör, frappáns töredékekben próbálja megnevezni a lényeget (miként korábbi, hasonló könyvecskéiben is: Futamok életre-halálra, Észsömör). Szálló ige, ismert gondolat egy csavarintással akár új felismerésre is késztethet. Mert „A bőrönd dupla, az igazság
akár tripla fenekű.” „Bölcselmeinek”, szójátékainak jó része eredetileg lapokban, irodalmi folyóiratokban jelent meg.
A Par(a)nasszus fejezet sajátos, fricskázó irodalomtörténet.
Hajnal József
SZITAKÖTŐK KONDENZCSÍKON
Bábi és Bibe kalandjai
Az ezred fordulója előtt úgy tíz évvel, Európának ezen a középső tájékán igen sok lóbarátra tettek szert az itt élők. Korábban is voltak persze olyanok, akik ezt a státuszt élvezték, ám az évezred előtt kicsivel, a rendszer kanyarulata után, másképpen lett minden, ahogyan azt korábban a nagy, felbuzdulásos indulókban megénekelték. Rájöttünk, lóvá tettek minket sokáig. De kimentek. Merje mondani valaki a helyzetre, hogy ez a mostani is hasonló.
Bábi és Bibe jóravaló, normális emberek, akik azt kapták a sorstól, hogy virágkoruk éppen erre az évtizedre essék. Történetük és felmenőik históriája is azt példázza, minden korban voltak és vannak olyan emberek, akiknek legfőbb elfoglaltságát mások feljelentgetése, később megfélemlítése adja.
Ezt is meg lehet szokni. Bábi vegzálásának első pillanataiban megrémült, és kérdezte magától, valamint a szoba sarkától, ahová rendszeresen felnézett tehetetlenségében: most már az élet ilyen lesz? Aztán kiderült, még ilyenebb.
PROCUL NEGOTIIS?
Tanulmányok egyén és hatalom viszonyáról
Senki sem vonhatja kétségbe, hogy az emberi nem öntudatra ébredésének kiemelt jelentőségű helyszínei a görög-római antikvitás művelődési központjai voltak: Athén, Alexandria, Róma… Előbb a görögök, majd nyomukban a rómaiak, számos olyan kérdést tettek föl, amelyet előttük még senki, s olyan irányokba kezdtek tájékozódni, amely felé a ma embere is törekszik. S hiába pusztult el az összeroskadt Római Birodalommal együtt a klasszikus ókor megbecsülhetetlen gazdagságának hatalmas része, ami meg- és fennmaradt, még éppen eléggé nagyszerű, értékes és fontos volt ahhoz, hogy a létrejövő új európai államok és kultúrák építményeinek legszilárdabb pillére legyen.
A Hereditas Graeco-Latinitatis sorozat kötetei változatos szempontok alapján mutatják be az európai kultúrában a klasszikus ókor örökségét: mi az, ami összeköti a középkor, az újkor vagy a ma emberét a görögökkel és a rómaiakkal, mi az, ami elválasztja, s van-e, s ha van, mi a letűnt korok emberének mondanivalója, üzenete a ma számára.
Több információ a borítókra kattintva
Fábián István – Mohai V. Lajos
KETTŐS:PONT:ÖT
Eltördelt képek
Fábián Istvánnal közös kötetünk rám eső részében készülő prózakéziratom részleteiből válogattam, amely – ahogy ez, az Eltördelt képek is – valóban életrajzi kollázs, és elképzelt alcíme szerint leletmentés a nyolcvanas évekből. Ha tetszik: visszaírás a múltba – az emlékezés egyik ismert formája, változata: foltokban utal megtörtént jelenetekre, epizódokra és eseményekre, ezek összeláncoltságára. A visszaírás azonban nem jelent egyúttal visszatérést is a múltba, hanem csupán írói választást mutat: leletmentést.
(Mohai V. Lajos)
* * *
Eltördelt képek – Lajos adta ezt a pontos címet közös kötet-sorozatunk ötödik darabjának. Darab és egész, cseppben a tenger, talán egy villanás csak. Illesztgetem a múlt cserepeit – évtizedeket, teljes életeket hogyan lehetne egybeforgatni, hogy végül kiadják életem fotóját? Mert nem csak én magam hajlok megállt vizek fölé, mögöttem, fölöttem figyelnek az elfelejtettek, a megmaradottak, visszabámul rám a múlt a visszavonhatatlanság derűjével.
(Fábián István)
A MÚLT ELRABLÁSA
Egy 600 éves nemesi család Nagykárolyban
Egy szatmári nemesi család, a Tömpe-család életén keresztül követhetjük Magyarország, ezen belül Szatmár-vármegye és Nagykároly sorsát a 14-21. század között. Megismerhetjük egy kisnemesi család életét, társadalmi kapcsolatait, lakóhelyét, öltözködését, étkezését, házasságait, gyermekeit, betegségeit, halálát. Ez a könyv a populációgenetika eszközeivel a család származását, ősi gyökereit is kutatja.
A járványok és háborúk miatt sok veszteség érte a családot, de mindig újra talpra állt. A 20. század azonban végzetes rombolást hozott. A család katonakorú férfi tagjainak négyötöde „háborús veszteség” az első világháborúban. 1920-tól a család évszázados lakóhelyén idegen országban találta magát. A végső csapást a családra a második világháború után a kommunista nacionalizmus, a Ceaușescu diktatúra adta. A Tömpe család 600 évig tekintélyes nemesi család volt Nagykárolyban, ma már nem él Tömpe férfi a városban és környékén.
Végh Attila
DIONÜSZOSZ-INFÚZIÓ
„Van valaki bennem, aki a világ dolgait meg akarja ismerni, de van valaki bennem, aki azt akarja, hogy ismereteim fulladjanak bele a rejtélybe. Utóbbi a hétköznapjaimra idegenül tekint. Ilyenkor a legszívesebben letagadna.” Végh Attila új esszékötetének főbb hívószavai: rejtély, élmény, csodálkozás. A József-Attila díjas költő-író-esszéista számításai szerint húsz-harminc évente egy világ tűnik el. Ezek szerint az ókori görögöktől bennünket száz világeltűnés választ el. És mégis van valami, ami a görög mítoszok, misztériumok, filozófiai írások és tragédiák mélyén él, és még ma is rendre elszabadul onnan, hogy a mi álmainkban kísértsen. Ennek a kísértetnek igyekszik utánajárni a könyv. Közben megismerkedünk a szerző egyszemélyes szellemi mozgalmával, a thaumatizmussal, amelynek középpontjában a csodálkozás imperatívusza áll.
Kovács Dezső
A TENGER, A CSILLAGOK
Esszéiben, naplójegyzeteiben színházi estékről, zenei impresszióiról ír a szerző. A kéttucatnyi írásban Kolozsvárról, Csíkszeredáról, határon inneni és túli produkciókról, inspiráló koncertekről tudósít. És balatoni káprázatokról, melyek éppúgy világképének részei, mint a művészeti folyamatokról, jelenségekről való gondolkodás.
Bedecs László
A SZONETTIG ÉS TOVÁBB
Bertók László költészete
Bertók László életműve 2020-ban, a szerző halálával lezárult, de ez a sajnálatos esemény egyben felszólítás is volt e költészet átfogó értékelésére. Bedecs László kismonográfiája a műfaj klasszikus szabályait követve, kötetről kötetre haladva, időrendben járja végig a nagyszabású, többször megújult életmű egyes állomásit, és miközben elidőz egy-egy versnél vagy akár verssornál, mindig igyekszik az általánosan érvényes, Bertók jelentőségét és újszerűségét alátámasztó érveket megfogalmazni. A könyv végkövetkeztetése az, hogy Bertók László az elmúlt évtizedek magyar költészetének nem csupán kiemelkedő alkotója, de alakítója is: olyan költő, aki nemcsak folytatója volt a legértékesebb magyar költői hagyományoknak, de inspirálója is tudott lenni az elsősorban a nyolcvanas és kilencvenes években indult újabb költői nemzedékeknek.
HÁRSFANYEREG
– Ifjúsági regény –
Az István király korában játszódó történet egy kulturális időutazás. Betekintést ad az akkori magyarság mindennapjaiba, szokásaiba, hiedelmeibe, kedvelt szórakozásaiba, mesterségek fogásaiba, a vallási élet éppen zajló átalakulásába. A tradíciók nyugati hatásokkal ütközése, az ősi vallás és a hivatalos kereszténység párhuzamos működése mentén zajló élet problémái a fiatal szereplők vonzódási-baráti-szerelmi ügyeiben is tükröződnek. Egy esélytelennek tűnő kapcsolat megoldása felé haladva a korszak életének számos apró részlete feltárul, miközben nemcsak az ünnep-, hanem a hétköznapok világának hangulatát is folyamatosan átjárja egy mindenütt sugárzó, varázslatos erő.
KÖNYVPONT KIADÓ
A Könyvpont Kiadónál 2002 és 2023 között több mint 150 kiadvány jelent meg, melynek kétharmada L’Harmattan–Könyvpont közös kiadás volt.
A Könyvpont kiadói szolgáltatását igénybe vehetik saját kiadványukat önállóan megjelentetni kívánó szerzők, intézmények is.
A Könyvpont nem tematikus kiadó, de az itt megjelenni kívánó szerzők kéziratának sorsáról szerkesztőség dönt. Amennyiben a mű nem kerül a Könyvpont címei közé, segítséget adunk az említett szerzői/intézményi kiadáshoz.
KÖNYVPONT NYOMDA
A Könyvpont Nyomda kis példányszámú könyvek, folyóiratok gyártására berendezett digitális műhely.
Elsősorban kartonált, ragasztott könyvek, irkatűzött kiadványok készülnek itt, de egyéb nyomatok is, amire a géppark éppen alkalmas. Táblás könyveket is vállalunk, alacsony példányszámban, kézi kötéssel.
